Hársfa
Tilia nemzettség
Linden, Lime, Basswood

Több, mint 30 faja található a hárs nemzettségében és őshonos az egész északi félgömbön. Európában linden, Amerikában basswood, míg az angolok és az írek lime néven is emlegetik, de a legnagyobb variációban Ázsiában található. Legtöbb fajtája magas, akár a 40 métert is elérheti. A fajai pontos száma ismeretlen, mivel hibrideket képes létrehozni a nemzettségen belül vadon és kertészeti körülmények között is. Hermafroditák, a tökéletes virágaiban férfi és női részek is találhatóak, amit rovarok poroznak be.

2022-re az Év Fájának választották a nagylevelű hársot (Tilia platyphyllos) az Országos Erdészeti egyesület nyílt online szavazásán. Egyébként is egy szívemhez közel álló növényről van szó, de így még több okot találhatok arra hogy a hárssal foglalkozzak ebben az évben. Izgalmas egybeesés, hogy a hársfa egyik értelmezésében a szerelem fája, míg 2022. évet a numerológia szerint a VI. A Szeretők lapja jelképezi.

Elem: levegő
Bolygó: Jupiter
Polaritás: feminin / hideg / nyugtató
Istenség: Arianrhod, Afrodité, Eostre, Freya, Frigg, Lada, Zeusz, Venus, Tyr, Laima, Philyra, Loki
Szent: Szent Walpurga
Zodiákus: Mérleg - mások szerint Ikrek és Nyilas
Kristály: achát
Hónap: június
Chakra: torok
Szín: sárga
Évszak: nyár
Virágnyelven: Házastársi szerelem, Házasság, Paráználkodás
Ünnep: Litha, Walpurgis-éj
Állat: vadgerle, kakukk
Tarot: VI. A Szeretők vagy XI. Igazság
Metafizikai tulajdonságok: jóslás, védelem, halhatatlanság, szerencse, alvás, energia kiegyensúlyozása, negativitás semlegesítése, a szív gyógyítása, stressz oldása, termékenység
Szimbólum: Béke és Igazság, Szerelem

Etimológia
A hárs szavunk finnugor eredetű, korábbi hás alakja a hársfán kívül ’fakéreg, háncs’ jelentéssel is bírt - a hársfa kérgéből egyébként könnyen készíthető háncs miatt. Az angol lime szó a közép-angol lind, a 16. századi line és az ó-angol lind vagy linde szavakra vezethető vissza. Összeköthető a latin lentus "hajlékony" és a szanszkrit latā "kúszónövény" szavakkal. A germán nyelvekben az angol lithe "karcsú" és a német lind "engedékeny, engedelmes" egy tőről fakad. A latin tilia és a görög ptelea "szilfa" és tiliai "fekete nyár" végső soron a proto-indo-európai *ptel-ei̯ā szóból eredeztethető, ami szélest, talán széles levelűt jelenthetett.
A lőfegyverek megjelenése előtt gyakran használták a fát pajzsok készítésére, és ez az értelme is beleivódott a szó jelentésébe, amit a Linda név és annak változatainak jelentésében is felfedezhetünk.

Mitológia/Hagyomány

Homérosz, Horáciusz, Virgiliusz és Pliniusz is beszél a hársfáról és tulajdonságairól és az egyik legfontosabb nyersanyagnak tartották.

Philürának nevezték az ókori görögök a hársot, illetve a hárshéjat, amire írtak is. Fontosságát bizonyítja, hogy a görög mítoszokban a hárssal azonosítják azt a Philürát, aki a mitológia egy másik jelentésében a Tejút istennője. A Tejutat jelképező világhársfa odvának tartották azt a szigetet, ahol Philüra gyermeke, Kheirón kentaur született. Kheirón csodálatos gyógyító erejét anyjától kapta.

Ovidiusz római költő története szerint egyszer Zeusz és Hermész emberi alakban jártak a földön. Több embertől is szállást kértek mint fáradt vándorok, de mindannyiszor elutasító választ kaptak. Végül egy öreg házaspár – Philémón és felesége, Baukisz – engedte be és vendégelte meg a két istent. A házaspár észrevette, hogy bár többször is töltöttek bort a két vendégnek, a kancsó sohasem ürült ki. Innen ismerték meg vendégeikben az isteneket. Bocsánatot kértek tőlük, amiért olyan szegényesen vendégelték meg őket, és egyetlen libájukat le akarták vágni az isteneknek. A liba az istenek felé futott, mintha menedéket akarna kérni tőlük. Ők oltalmukba vették a szárnyast, megtiltván az öregeknek, hogy levágják. Elárulták nekik, hogy valójában istenek. Ezek után Zeusz és Hermész elmondta az öregeknek, hogy a falu megkapja büntetését, és kérték az idős házaspárt, hogy kövessék őket a hegy tetejére. Az istenek mocsárral árasztották el a környéket, de az öregek háza templommá változott. Zeusz jutalmul megengedte, hogy teljesüljön egy kívánságuk. A házaspár kérése az volt, hogy Zeusz papjai lehessenek, és egyszerre haljanak meg. Zeusz teljesítette kívánságukat, így mikor lejártak a nekik szabott napok, Baukisz hársfává, Philémón pedig tölgyfává változott.

Az antikvitás legfontosabb nyersanyagának képzetéből kiindulva később az alkimisták a hársfát azonos szinten helyezték el az őséterrel, amiből a Logosz megalkotta a négy alapvető anyagot: a földet, vizet, levegőt és tüzet.
 
A régi pogány szlávok a hársfát (lipa) szent fának tartották. A kislevelű hárs (Tilia cordata) Csehország, Szlovákia és Latvia nemzeti fája, de a hárs levele Szlovénia nemzeti szimbóluma is. A lipa szóból származik a június vagy július hagyományos szláv neve.

A román mitológia szent fái között is megtalálható a hárs, ahol fontos szerepet tölt be, hiszen az égi, az isteni jelenlétét szimbolizálja. Ezzel együtt az élet és a halál szimbóluma is, a lét síkjait jeleníti meg.

A balti mitológiában Laima, egy fontos sorsistennő szent fája a hárs. Laima otthona egy hársfa volt, ahol a döntéseit kakukk képében hozta. A litván nők áldozatot mutattak be és imádkoztak a fa alatt szerencséért és termékenységért. Tisztelettel kezelték a hársfákat és úgy beszéltek velük, mint az emberekkel.

A kelta és germán tradícióban úgy tartják, hogy igazságosságra és méltányosságra ösztönöz, ezért a bizonyításokat hársfa alatt hallgatták meg. Ez a hagyomány egybeesik azzal a balti tradícióval, amiben a hársfák gyűléshelyek, kulturális központok voltak - ünnepeket, esküvőket és táncmulatságokat is tartottak alattuk -, ahol az igazságszolgáltatás és áldozatok bemutatása is zajlott. A germán mitológiában a hársfa a béke, igazság és igazságosság fája; kapcsolatban áll Freyjával, az igazság és szerelem anyaistennőjével. A folklór a szerelmesek fájának tartja.

A Nibelung-énekben Siegfired a sebezhetetlenségét egy sárkány vérében megfürödve nyeri el, fürdés közben azonban egy hársfa levél tapad a hátára, ahol így nem éri a bőrét a vér és egy foltnyi helyen sebezhető marad. Míg az alvilágba merészkedő Godeskalk középkori meséjében a hős útja során egy hársat pillant meg, melyre százával cipőket aggattak a holtak menetét megkönnyítendő.

A fa még a keresztényesedés után is kapcsolatba került a joggyakorlással, mint például a Gerichtslinde a Szent Római Birodalomban, illetve a vidéki Németországban az ítéleteket egészen a felvilágosodás koráig gyakran sub tilia (Unter der linden) hozták meg az ítéleteket.

A hársfa feltűnik egy rövid említés erejéig az óészaki Eddákban is a Hyndluljóð, illetve a Völuspá hin skamma részeként egy egészen homályos stanzában:

Loki af hiarta
lindi brendu,
fann hann halfsuidinn
hugstein konu;
vard Loptr kuidugr
af konu illri;
þadan er a folldu
flagd huert komit.

Loki ate some of the heart, the thought-stone of a woman,
roasted on a linden-wood fire, he found it half-cooked;
Lopt was impregnated by a wicked woman,
from whom every ogress on earth is descended.

 

Falt Loki a szívből:
félig sülten lelte,
sistergő zsarátnok közt,
kicsinnyé zsugorodva;
Loptr terhes lett
a torz nőszemélytől,
e némber öröke
az összes óriáslény.

(Tandori Dezső fordítása)

Mivel egy kifejezetten rejtélyes és töredékes stanzáról van szó, sokféleképpen szokás értelmezni, amikbe itt nem mennék bele, mert eltávolítana a hársfa témájától (ami sajnos a magyar fordításban nem is jelenik meg). Viszont mivel az én személyes képzetemben fontos szerepe van, hiszen így Lokihoz is köthető a fa, fontosnak éreztem az említését.

Mágiában

Hérodotosz a szkíták jóstudományával kapcsolatban beszél a hársfáról: a jósok a hárs levelét három részre szedték majd az ujjaik köré fonták azt. Majd levették a levelet és ezután kezdtek a jóslásba.

A hársfa az európai folklórok többi szent fáinak szimbolikáján osztozik: világfaként értelmezhető, megvéd a balszerencsétől, a villámcsapástól, és visszatartja azokat a szellemeket, amik ártatának a személynek vagy háztartásának. 

A hársfa virágát leggyakrabban szerelmi bájitalokban és keverékekben vagy védelmező varázslatokban és füstölőként használják, de használják az élettartam meghosszabbítására és jósláshoz, próféciákhoz is.

Egyenlő arányban keverj össze hársfavirágot és levendulát, rakd egy kis zsákba, azt pedig a párnád alá, hogy elűzd az álmatlanságot. Helyezz hársfavirágot az asztalodra, hogy felszabadítsd azokat az energiákat, amik a jókedv és az egészség megtartásához szükségesek.

A hársfavirág illóolaját tisztításhoz és védelemhez használhatjuk, nyugalmat és higgadtságot segítve elő vele vagy a szerelem, szeretet megerősítésére.

Gyógyításban

Európában és Észak-Amerikában gyógynövényként tartják számon, a virágait herba teaként vagy tikntúraként is hasznosítják. A fa szinte minden részét (virágát, levélét, fáját és szenesített változatát) használják gyógyászati célokra.

A gyógynövényként árult Tilia flos név alatt a kislevelű hárs virágzatát találhatjuk meg, más hársfajok (nagylevelű hárs, európai hárs; az ezüsthárs) légutakat ingerlő hatása miatt kerülendők. A szárított virágja enyhén édes és ragadós, a belőle főzött tea kellemes, lágy ízű. A népgyógyászatban meghűléses tünetek, főleg köhögés, valamint enyhe tünetekkel járó stressz oldására használják. Népi tapasztalatok alapján fokozza a légúti nyák termelését, így köptető hatású lehet. Nyálkás jellege miatt enyhén ingerli a gyomor nyálkahártyát. Ezen kívül lázra, gyulladásra, magas vérnyomásra is használják. Én magam leginkább köhögéses, megfázásos időszakban iszom a legtöbb hársfa teát.

Fáját a vese és epehólyag megbetegedéseire és cellulitisz ellen használják. A hársfából nyert szenet bélrendszeri betegségek kezelésére, és helyileg ödéma vagy fertőzések, például cellulitisz vagy lábszárfekély kezelésére alkalmazzák. Még nagyszüleink idejében a szenes víz, hársvirággal keverve jó gyógyír volt a sok vért vesztő nők esetében.

Részei és gyűjtése

A hársfák júniusban kezdik virágzásukat, először a nagylevelű, majd a kislevelű hárs borul virágba, a szedést pedig érdemes a teljes virágzás előtti időszakra időzíteni, mivel a túlnyílt virágok száradás közben könnyen széthullhatnak. A legegyszerűbb, ha az ágvégeket vágjuk le, és ezekről szedegetjük le később a virágzatot. Arra azonban ügyeljünk, hogy a fában ne tegyünk kárt!

A leszedett virágokat kiterítve, árnyékos helyen kell megszárítani, majd vászon- vagy papírzacskóban tárolni, míg fel nem használjuk. Tea készítéséhez 2 teáskanálnyi szárított hársfavirágot forrázzunk le 2 deciliter forró vízzel. Hagyjuk körülbelül 10 percig hűlni, majd szűrjük le. Izzasztás céljából forrón igyuk, ágyban fekve, betakarózva. Görcsoldásra, emésztésjavításra étkezés után igyunk egy csészével.

Trivia:

• Az O-Zone Dragostea din Tei című dala a hársfa után kapta a nevét, nyers fordításban "Szerelem a hárs alatt" a dal címe.
• Carl Linnaeus, svéd botanikus és a modern taxonómia atyja után egy egész sor növény kapta a latin nevét. A hársfa ez alól kivétel, mivel a férfi annyira kedvelte a hársfát, hogy a linden szó latin származékát választotta a saját vezetéknevének: így lett belőle Linneus.

Források:

• Scott Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs
• Kislevelű hárs a Wikipédián
• Hárs nemzettség a Wikipédián
• Philemon és Baukisz a Wikipédián
• Mire jó a hársfavirág? a Házi Patika oldaláról
• Tilia cordata a Wikipédián (eng)
• Tilia a Wikipédián (eng)
• Lime tree in culture a Wikipédián (eng)
• Linden Tree Symbolism on TreeSymbolism.com
• Lore our Trees on LongWoodGardens.org
• Mythology of Trees: the Linden Tree on Woodland-Ways.co.uk
• Linden Lore by The Dreaming Wood
• The Magickal Linden Tree or Lime Tree by Speaking of Witch Wands
• Takács Márton és Malatinszky Ákos: Az európai hárskultusz áttekintése és a Dunántúl legnagyobb hársfái
• Sacrum és profanum: a hárs Sunyiverzum oldaláról
• Az óészaki Edda stanzája, eredeti nyelven

• The symbolism of the linden tree by Ţenche-Constantinescu Alina-Maria, Varan Claudia, Borlea Fl., Madoşa E.,  and Szekely G.