Mi is a varázspálca?

A pálca egy vékony, könnyű rúd, amelyet egy kézzel tartanak, és hagyományosan fából készítenek, de készülhet más anyagokból is, például fémből vagy csontokból (elefántcsont), de napjainkban műanyagból is. A bot, amellyel elérni, mutogatni, rajzolni a porba és embereket irányítani lehet, az egyik legkorábbi és legegyszerűbb eszköze az emberiségnek, nem csak a mágiában. Eredete ősi, már kőkori barlangrajzokon is felfedezhetünk alakokat, akik pálcát tartanak, valószínűleg hatalmuk kifejezésére. Ezért a közösségi használatban státusz szimbólumként maradt fent, mint a szertartásos buzogány, a jogar és a hivatali pálca.

Történelme

Az ókori Egyiptomban is már van emléke annak, hogy használtak valamiféle pálcát. Ez azonban elefántcsontból vagy sokkal inkább a víziló agyarából készült és faragásokkal díszített talizmánként funkcionált az újszülöttek számára, mint a mai elgondolás szerint az energiát vezető pálca. Az időszámítás előtti 9. században a zoroasztrizmusban volt használatos egy barsomként nevezett eszköz. A barsom valójában rövid ágak vagy gallyak gyűjteménye volt összekötve, amit valószínűleg egy kézben tartottak vagy az oltárra helyezték egy speciális tartóba.

A homéroszi görögben a rodos szót használták, ami inkább utal egy nagyobb botra, mint a mai köztudatban lévő pálcára. A varázslónő, Kirké is használt botot a mágiájához, mikor a férfiakat állatokká változtatta. Athéna is egy bot segítségével változtatta meg Odüsszeusz korát. Hermésznek volt egy híres botja, ami még mindig a gyógyítás szimbóluma az egész világon, ennek a görög neve a caduceus volt, speciális alakját pedig az adta, hogy egy kétágú bot ágait egymásba fonták, hogy azok egy kört alkossanak. Ma is ez a szimbóluma a Merkúr bolygónak. Azóta ez a szimbólum továbbfejlődött és nem is olyan modern alakja, a két kígyóval körülfont szárnyas pálca már az antik Hermész-ábrázolásokon is megjelenik. Összességében tehát az isteni erő emberi világba való irányítására használhatták.

Az ókori római kor emberei sokkal inkább félték a jósokat és prófétákat, mint a fizikai eszközöket, amik hatással lehetnek a valóságra. A varázspálca gondolata a középkorban a grimoire-okkal és mágikus könyvekkel tért vissza. Az akkori grimoire-ok pecsétek alkotásával voltak tele, amikkel démonokat vagy a természetet lehetett az akaratunkhoz kötni. A pálca mint mágikus eszköz pedig arra volt hivatott, hogy azzal alkothatta meg a mágiahasználó a pecséteket.
Ezek az írások nagy népszerűségnek örvendtek az emberek között, közöttük a legnépszerűbb a Salamon Kulcsa nagyjából 14. században volt először elérhető. Ebben a grimoire-ban már ráismerhetünk a modern mágia alapjaira: vannak benne átkok, igézések, kötések, megidéző rituálék, és sok más. A pálca mint mágikus eszköz és a mágia modern ideája ekkor kezdte meg az útját.

Míg a felvilágosodásban visszaszorultak az okkult nézetek, a 19. században ismét felszínre törtek. A náci Németország felsőbb rétegei híresek voltak az okkult és mágikus eszközökben való hitükről. Az 1950-es években elkezdődött a wicca és a modern boszorkányság felemelkedése. Ezekből a mozgalmakból szűrődtek át azok az ideák, amik a populáris kultúrát alakították a 2000-es években és vezettek például a Harry Potterhez is.

Mágikus hagyománya

A modern mágikus hagyomány szerint a mágikus szertartásokhoz használt pálcát az 1200-as latin grimoire, a The Oathbound Book of Honorius vezette be az okkultba. Ez a könyv kétféle eszközt is említ: a pálcát és a botot. A pálca rövidebb és vékonyabb, míg a bot nagyobb, inkább sétabot méretű és ennek megfelelően egyértelműen vastagabb eszköz. A könyv szerint ideális esetben mogyoróból készül vagy más csonthéjas fájából, de ennél nagyobb részletekbe is belemegy, hogy szűz fából, azaz új hajtásból kell lennie, egyetlen mozdulattal levágva, szerdán napkeltekor - ekkor lesz csak valóban erős a pálca. Ezeket később a Salamon Kulcsához is hozzáadták, miszerint a pálca mogyoróból, a bot pedig bodzából vagy nádból legyen.  különböző grimoire-ok ezek után többféleképpen is specifikálják a pálca, illetve bot készítés részleteit, egészen annyira, hogy a különböző faanyagok tulajdonságai alapján meghatározzák, hogy melyik mire használható, nem beszélve a faragásokról és díszítésekről sem. (Lent a Források között az EsotericArchives linkjén találhattok egy részletes listát - angolul.)

Pálcát használnak a Golden Dawn, a Thelema és a Wicca követői, de független mágiagyakorlók is. A Golden Dawn a szertartásos varázslataikban különböző pálcákat használnak különböző célokra, ezek közül a legismertebb a Tűz és a Lótusz pálca. A wiccában hagyományosan angyalok és dzsinnek megidézésére használták a pálcát, de lassan leszivárgott az általános varázslásba is. Hasonló funkciót töltenek be mint az athamé (rituális tőr), de mégis különböznek a használatukban: az athaméval parancsolnak, míg a pálca használata szelídebb; meghívnak, ösztönöznek vele. A wiccában a pálca a levegő elemét képviseli, ritkábban a tüzet (Raymond Buckland után, aki a Golden Dawntól vette át az asszociációt), de a kortárs pálcakészítők föld és víz elemű pálcákat is készítenek.

A cseh származású Franz Bardon, író, okkultista és koncentrációs tábor túlélője írt egy három könyvből álló kézikönyvet a rituális mágiához, amiben kifejti, hogy „a rituális varázslat legfontosabb segédeszköze a varázspálca, és az is marad”.

Wicca

A wicca gyakorlatban a pálca energetikai eszköz, a boszorkányok szándékának és energiájának összpontosítására szolgál, de energiát vonhat a boszorkányba. A pálca nem képes önmagában varázslatot végrehajtani, de megtartja annak az anyagnak a tulajdonságait, amelyből készült. A mai pálcákat északi hagyományból eredeztetik és úgy tartják, hogy a napfordulók tengelyét szimbolizáljak. A kelta druidákat vették alapul, akik úgy választottak pálcát, hogy a fa tulajdonságai egyeztek a használó okával vagy céljával, amire a pálcát használni akarta. Ezeket a természetes metszési szezonban gyűjtötték be, amiatt is, mert hittek a fák szellemében.

A szerző, akitől az információkat olvastam a driád szót használja itt, mint amiben a kelták hittek. Ez azonban téves szóhasználat. A driádok valóban fa szellemek voltak - eredetileg kifejezetten a tölgyfák szellemei -, azonban a görög mitológiában. Elég valószínűtlen, hogy a kelta druidák bennük hittek volna. Ennek ellenére a modern gyakorlatban összeköthető a két elképzelés, történelmileg azonban mindenképpen téves.

A pálca vagy bot a wiccában is a pozíció vagy az autoritás szimbóluma, egyedül a rituálé vezetője használhatja ezeket az eszközöket. Sokszor dekorálják a pálcákat, így alakult ki a már korábban említett Tűz vagy a Lótusz pálca is. Szintén meghatározzák a bot nagyságát, ami a tulajdonosa magasságától függ, a rúd ennél kisebb, nagyjából 3 láb hosszú. Ezen kívül használnak Y formájú botot is (5-6 láb), aminek ceremóniális jelentősége van: központi elem, ami a hármasságot szimbolizálja és észak felé kell elhelyezni. A pálca pedig a legrövidebb, szintén a tulajdonosától függ, általában a könyék és a középső ujj közti távolság a meghatározó hosszúság.

A már korábban a görögöknél említett Hermész pálcát is beépítették a gyakorlatukba. A harmónia és egyensúly szimbólumának tartják, amit vissza lehet vezetni az ókori Egyiptomig, Mezopotámiáig vagy Indiáig. Egyesek a DNS kettős spiráljaként is értelmezik. Az élet emblémájának, a gazdagság, a bőség, a boldogság és az álmok szimbólumának is tartják. Legkorábbi formája a villás bot volt, aminek két ága összefonódott, hogy ábrázolja az isteni kettősséget vagy a világtengelyt. Alkimisták számára a Merkúr bolygó és a higany jele.

Egyéb hagyományok

Freyia Norling, aki a skandináv és számi hagyományokban tájékozott, a völva botjáról beszél úgy, mint a boszorkány legfontosabb eszköze. A hölgyek botjának is nevezi, aminek sétabot mérete van. Ez egy kizárólag rituális eszköz, ami fémből vagy fából - ez esetben élő vagy épp hogy leesett ágból - készült, de különleges esetben akár állati csontból is. Fontos, hogy göcsörtök vagy csavarodások is legyenek rajta, ezek tudják magunkban tartani az energiákat, hiszen itt is arra szolgál a bot, hogy energiákat fogadjon vagy küldjön. Ezek a göcsörtök vagy csavarulatok magvakat vagy kusza gyökereket szimbolizálnak, amik az alvilággal való összeköttetést jelentik. Különleges kiegészítése még Norlingnak, hogyha nem örökíti tovább a botját a völva, akkor azt fekete viasszal le kell zárni a halála után, hogy azt e használhassa más, hiszen a botban még benne vannak azok az erők, amikkel kapcsolatba lépett, legyen az a völva vagy az alvilág ereje.

A finnugor hagyományban is inkább a bot, mint a ma ismert rövid pálca használatos. Itt a sámán rituális eszköze a bot, amit többek között a révülés rituáléjához használ. Emiatt a funkciója miatt a legtöbb esetben fémmel, pénzzel, vagy bármilyen hangképzésre alkalmad dologgal díszített botokról van szó, amit ráznak  vagy a földhöz ütnek, hogy kiegészítsék az éneklést vagy a zenét. Így válik a bot az utazó társává. Ezen kívül pedig a Világfát vagy a Világoszlopot is reprezentálhatja.

A tarot-ban

A Botok a négy szín egyike a ma már klasszikusnak tekinthető 1909-es Raider-Waite-Smith pakli Kis Arkánumának (és az ezen alapuló összes későbbi paklinak). A Botok szín a nem okkult paklik Buzogány vagy Pálca színét váltotta le az RWS-ben, ahogy az Érméket is felváltotta a Pentagramma. Sajnos ezek a változások a magyarban nem teljesen jönnek át. Leginkább talán a fordítás miatt, hiszen az angolban a wand szó sokkal inkább okkult jelentésű mint a baton, nálunk azonban pont fordítva: a pálca inkább mágikus, mint a bot. Ami pedig az Érméket illeti, én magam is inkább így hivatkozom rájuk, egyrészt mert az én meglátásom szerint, sokkal közelebb áll a kártyák jelentéséhez az érme megnevezés, másrészt a magyarban nem tudjuk visszaadni azt a nüanszot, ami az angolban a pentagram és pentacle között van. (Előbbi csak az ötágú csillagot, utóbbi viszont ennek a csillagnak a körbe foglalását és bizonyos esetekben talizmánként való használatát jelenti az okkultban.)

Az RWS-t a Golden Dawn két tagja, Arthur Edward Waite és Pamela Colman-Smith alkotta meg. A Botokkal kapcsolatban Waite elképzelése az volt, hogy ne "valódi" pálcák legyenek rajta, azaz halottnak tekinthető fa anyag, hanem inkább élő ágakra emlékeztető botok, amiken még nőnek a levelek! Mindezt azért, hogy egyeztesse Elphias Lévi "Aaron virágzó botja" elképzelésével, amit egyébként hamisan tartanak a Salamon Kulcsa részének.

A tarot-ban a Botok a tűz elemet reprezentálják - ellentétben a tradicionális wiccával, ahol a levegő elemét kötik hozzá. Ezzel együtt a Belső Tűz, a lélek, a személyes energiák, a tettek és így a konfliktusok színe is. Aktív, asszertív és így akár agresszív is lehet.

Pálca vagy Bot?

Személy szerint úgy látom, hogy a mai modern és szekuláris boszorkányságban vagy mágiagyakorlásban a pálca és a bot funkcionálisan megegyezik, hacsak nem adunk nekik mi, egyénileg külön funkciót a gyakorlatunkban. Szekuláris gyakorlóként tehát csak a világnézetünk és mi szabhatunk határt annak, hogy van-e különbség a két eszköz között. Tekinthetjük így a botot az Utazó botjának, ami támaszt és kíséretet nyújt az Élet útján, de meghatározhatjuk fegyverként is, ami megvédhet a viszontagságokkal szemben. És persze ezen a kettőn kívül még bőven akadhat más interpretáció. Viszont ha valamilyen vallást követünk, az mindenképpen adhat meghatározást arra, hogy külön vagy ugyanazonként kezeljük a botot és a pálcát.

Összességében

A pálca vagy bot a boszorkánynak vagy mágiahasználónak a kiterjesztése - mint bármelyik eszköze. Segíti a fókuszálást és az energiák továbbadását, legyen az egy mágikus kör vetése és bezárása, az energiák átirányítása egy tárgyba vagy személybe, kötés, fókuszálás, gyakorlatilag bármilyen munka, amihez a mágiát használjuk. Eleme a tűz vagy a levegő, a pálca anyaga gyakorlatilag bármi lehet- Bár hagyományosan csak vezetőképes anyagok, de ha egy műanyagból vagy műgyantából készült pálca működik neked, nem tilthatja meg senki, hogy használd! Nincs előírva a hosszúsága sem, ami megkímélhet attól a fejfájástól, hogy pálcának vagy botnak nevezd az eszközödet.

Vásároltad és működik? Szuper! Te magad készítetted saját ihlet vagy tutorial alapján? Ha működik, tökéletes! Ajándékba adta neked valaki? Szintén tökéletes. Elég ha te magad ismered a preferenciáidat, hogy neked mi működik és mi nem. Ha pedig nincsen sajátod mégis szükséged lenne egyre, akkor vegyél fel egy szimpatikus gallyat a földről vagy használd a ceruzádat, ami éppen kéznél van. A tanácsok pedig inkább csak kiegészítőek: ha vetted a pálcát, érdemes megtisztítani, nem tudhatod, kinek az energiája tapadhatott hozzá. Ha te magad akarod fából elkészíteni, érdemes köteléket kialakítanod az adott fával, az engedélyét kérni, majd köszönetet mondani.

Törés esetén mi a teendő? Ha úgy látod menthető és meg akarod javítani, érdemes megpróbálkozni vele, ha viszont menthetetlen az állapota, akkor mondj köszönetet a szolgálatáért, és a megfelelő módon válj meg tőle.

Nem kell korlátoznod magad csak egy pálcára, de nem is kell előírnod magadnak, hogy neked szükséged van erre, mert ezt használja X és Y. Az energiád fókuszálására bármilyen egyenes tárgy képes: egy ceruza, egy toll, egy kristály, ha csak athaméd van az is, de amivel mindenki rendelkezik az a saját keze és ujja.

Források:

• Photo by Air Melody on Unsplash
• Varázspálca a Wikipédián
• The History of the Magic Wand on Medium.com
• A Brief History of Magic Wands on HistoryDaily.org
• Wands on EsotericArchives.com
• Magic Wands on Coven of the Goddess
• Wands in Witchcraft - Do You Need One? || Witchcraft 101 by the HearthWitch 
• The Völva Viking Witch Staff by Freyia Norling
• Question about the staff on Reddit