A jóslás mint jelenség gyerekkorom óta foglalkoztat, szerintem sokunk van így ezzel. Ebben a bejegyzésben leginkább etimológiai szempontból fogom megközelíteni. Az etimológia egy nyelvészeti tudományág, ami az adott nyelv szavainak az eredetével foglalkozik. Mindig is úgy gondoltam, hogy a szavak tudományos eredetének felfejtése nagy segítségre lehet azoknak az okkult megértésével kapcsolatban is. Ezt persze ne keverjük össze azzal a manapság elterjdt "szófejtéssel", ami semmilyen tudományos alapot nem tartalmaz. Természetesen egyes szavaknak valóban vannak legendáik, amik befolyásolhatják az értelmzésüket.

De térjünk is vissza a jóslásra, a mostani témánkra. Első körben az angol kifejezéseket szeretném bemutatni és elmagyarázni, mivel manapság legiknább angol nyelvű forrásokból tudunk a legtöbbet táplálkozni boszorkányság és okkult témájában. A másik fontos szempont az angolra, hogy a magyarul használható megfelelőik, egészen máshogy definiálhatóak. Minél mélyebbre kerül az ember a boszorkányság és okkult elméleteiben, annál inkább érezni fogja, hogy az angol kiejezések nagyon nem feleltethetőek meg a magyarnak.

Az angolban kétféle szó használható: a divination és a fortune-telling. Aki kicsit is jártas az angol nyelvben, az valószínűleg tudja és érzi a két szó között már a magyarázat előtt is egészen konkrét értékítélet is van. A divination és a fortune-telling átfedi egymást módszereiben, de legalább egy nagy különbség található köztük.

Divination

A latin divinere szóból ered, aminek a jelentése 'előre látni, előre megmondani, jósolni, jövendölni, prófétálni'. Egy próbálkozás arra, hogy belelátást nyerjünk egy kérdésbe vagy szituációba egy okkult és standardizált folyamat vagy rituálé útján.

Fortune-telling

Egy gyakorlat, ami előre megmondja, megjósolja az információkat egy személy életéről.

Látható, hogy nem hatalmas a különbség, de érezhető a nüansz. A legfontosabb egyébként a kettő között, hogy a divination definíciójához hozzátartozik a rituálé. Emiatt sokkal inkább vallásos értelemben vett módszerekre utal, amiben istenek vagy szellemek megidézése is jelentősen közrejátszik, és nagy valószínűséggel inkább profetikus, minthogy mindennapi válasz. A fortune-telling ezzel szemben világibb tanácsadás, nem a módszer mögötti okkultra fókuszál, hanem a spirituális segítségnyújtásra és megerősítésre.

A magyar nyelvben a jóslás szót használjuk leginkább mindkét műveletre, ám ennek a szónak a kétféle magyarázata adhat számunkra esélyt a jelentés árnyalására. Az egyik megközelítés szerint a jóslás egy tanács vagy javaslattétel egy problémára, melyet a jós vagy javas tesz meg. Ez a magyarázat a jóst összeköti a javassal. és így a javaslat szavunkkal. A másik megközelítés szerint a jóslás a jövendőmondással, jövendöléssel szinoním, így sokkal kevésbé tanács, mint inkább a jövő elénk tárása a feladata.

Látható, hogy az angol kifejezésekkel ellentétben a magyarban nincsen meg a divination teljes megfelelője. Jobban ráillik a fenti magyarázatok alapján a jövendőmondás, mint a jóslás, de nem fedi le az teljesen a divination istenivel, szellemekkel, okkulttal való szoros összefüggését.

Számomra egyébként a jóslás szó is inkább a jövendőmondásként értelmeződött korábban - hiszen hétköznapi használatban inkább ezt értjük alatta -, de ez a felfogásom a tarot tanulmányozásával árnyaltabb lett. A tarot mint eszköz sokkal inkább tanácsadásra használom - akár másnak, akár magamnak - minthogy a jövőt mondjam meg vele.

Én magam erősen a szavak felől közelítem meg az okkulttal való kapcsolatomat, ezért fontos, hogy mire milyen szavakat használok. Azonban nem szükséges mindenkinek szigorú definíciókat felállítania, ha számára, az ő gyakorlatában nincsen ennek ekkora jelentősége.